Bejelentkezés  |  Hírlevél
English
ÉrMeHáló
||||
Főoldal | Hírek

Nemigen kell tartanunk a mesterséges intelligencia „öntudatra ébredésétől”

2018. 10. 16.

Izgalmas technológiai és morális kérdésfelvetések az MbJ-szimpóziumon.

 

Elveszik-e az ember munkáját a robotok, vagy a gépek segítenek humanizálni a munkaerőpiacot? Jó-e, ha az arcfelismerő programok a mimikánk alapján diagnosztizálnak egyes pszichiátriai betegségeket? És mit kezdjünk az emberi agy beszkennelése által létrehozott „lénnyel"? Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkozott a Mesterséges intelligencia: veszély vagy esély? című október 12-i konferencia, melyről a jezsuita.hu portál közöl tudósítást - ebből idézünk az alábbiakban. A budapesti Újvárosháza dísztermében tartott rendezvényt a Kiss Ulrich jezsuita szerzetes nevéhez köthető Management by Jesus mozgalom III. szimpóziumaiként szervezték az Érme Üzleti Hálózat és a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium aktív közreműködésével.

 

Robotokból álló McDonald's-személyzet, melynek tagjai minden vendégnek a maga anyanyelvén, sőt akcentusával veszik fel a rendelést. A biológiai törzsfejlődés helyébe lépő kulturális evolúció, s a nyomában sarjadó Élet 3.0, mely képes lesz újratervezni nem csupán a saját szoftverét, hanem a hardverét is. Egy világ, amelyben a mesterséges intelligencia annyira elveszi az emberek munkáját, hogy dologtalan százmilliókkal kell számolnunk, akik nem termelik ki eltartásuk árát. Ilyen felvetésekkel nyitotta meg a konferenciát Kiss Ulrich SJ, miután Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, Vízi Elemér jezsuita provinciális és Tóth József, az Érme Hálózat elnöke köszöntötte a résztvevőket.

 

A jövőben feltehetőleg együtt kell élnünk az agyemulációkkal, azaz -utánzatokkal; ezek a robotok nem programozás, hanem emberi agyak beszkennelése, majd sokszorosítása révén jönnek létre – vetette fel Kiss Ulrich. Mint hozzáfűzte, itt már súlyos erkölcsi kérdések merülnek fel, hiszen ezek a „lények" soha nem éhesek, nem éreznek hideget, meleget, fájdalmat, nem lesznek betegek, nem kell tisztálkodniuk vagy étkezniük. „A vállalatok nyilván felfigyelnek, hiszen ezek mind előnyös tulajdonságok, ha dolgozókról van szó" – magyarázta, hozzátéve: ez kecsegtető lehetőség az emberi tömegek pótlására, azzal viszont, hogy optimalizáljuk a termelést, a tömeges munkanélküliség révén világméretű társadalmi válságnak ágyazunk meg. „Bármennyire idegennek tűnik mindez, arra hívom a vállalkozókat, hogy merjenek álmodni, és játsszanak el a gondolattal: milyen lesz az életünk, ha munkatársaink felét vagy éppenséggel többségét robotok teszik ki?" – összegezte előadását Kiss Ulrich.

 

Nem kell félnünk a mesterséges intelligencia „öntudatra ébredésétől”

 

Ezután Dunder Krisztián (Growww Digital) online üzletfejlesztéssel foglalkozó szakember arról beszélt, hogy a számítógépes, okostelefonos világ mennyire átszövi napjainkat. Példákat mutatott arra, hogy az eddigi szöveges internetes kommunikációt mennyire kezdi felváltani a hangalapú vezérlés. A kivetítőn a közönség is láthatta és hallhatta, amint a Google Duplex mesterséges intelligenciája különösebb fennakadások nélkül fodrászhoz foglal időpontot, illetve étterembe asztalt, vagy miként lehet egyetlen szóbeli utasítással elérni online alapú házimozi-rendszerünknél, hogy játsszon le egy zeneszámot a Youtube-ról. Az pedig ma is elterjedt gyakorlat, hogy a digitális marketing keretében bármely szolgáltató egy futóverseny vagy más tömegrendezvény résztvevőinek nagy részét – még kikapcsolt telefon mellett is – tartózkodásuk helyszíne alapján azonosítsa, és célzott reklámokkal találja meg őket.

 

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának tanára, Koller Miklós a robotika mai állásáról beszámolva eloszlatta azt a képzetet, hogy a mesterséges lények öntudatra ébredésétől és attól kellene tartani, hogy hamarosan alkotóik ellen fordulhatnak. Mint mondta, a filmekben gyakorta fenyegetésként megfogalmazott eshetőséggel még jó ideig nem kell számolni, sőt e tudományág még annyira gyerekcipőben jár, hogy a robotok elsősorban statikus, kiszámítható környezetben, célfeladatot végezve képesek működni. Amint dinamikus, változó környezetbe kerülnek, a beléjük táplálható véges számú válaszlehetőség, a valódi körülmények pontos szimulálásának nehézsége és sok más tényező határt szab a lehetőségeiknek.


A szintén a Pázmányról érkező Horváth András szintén ezt hangsúlyozta: „A legintelligensebb gép is csak azt tudja, amit az ember beleprogramozott. Mert a Deep Blue hiába képes óránként akár több százezer korábbi sakkparti eredményét elemezni, igazából az volna minőségi ugrás, ha olyan sakkállásokat is meg tudna oldani, amelyekre nem készítettük fel." A nagy számok törvénye egyébként más, robbanásszerűen fejlődő területeken is érvényesül: a kismilliónyi adat analizálása ma már ahhoz is hozzásegíti a számítógépet, hogy a stílusjegyek alapján megmondja, egy-egy festmény kinek az alkotása. A Google pedig 200 millió emberen tesztelte és tökéletesítette arcfelismerő programját – jóval több személyen, mint amennyivel egy ember az egész élete során találkozik.

 

A soron következő előadó, Uzsák Éva munkaerőpiaci szempontból taglalta a kérdést. A humánerőforrás-szakember hangsúlyozta: az alacsony munkanélküliség, az emelkedő fizetések és a tehetségekért folyó globális verseny miatt egyre nagyobb a nyomás a vállalatokon, hogy megtalálják a számukra legjobb dolgozókat. Különösen úgy, hogy csökken az elkötelezettség és a lojalitás. Sokan eleve csak néhány évre terveznek elszegődni egy munkahelyre, kevesen tűrik az unalmas, repetitív munkát – melyet ráadásul egyre inkább gépek látnak el –, egy idő után új és új élményekre vágynak, ezért mind nagyobb a fluktuáció. Ilyen körülmények között segíthet a mesterséges intelligencia, hogy egyrészt becsatornázza a legalkalmasabb jelölteket, másrészt a pályázóknak segítsen „minél gördülékenyebben eljutni abba a székbe, ahol aztán egy hús-vér ember fog beszélgetni velük az állásról" – fejtegette Uzsák Éva.


A továbbiakban Faddi Gábor programtervező matematikus arról beszélt, hogy a gép szolgálja az embert, és ne fordítva, és a mesterséges intelligencia előnyeit, valamint veszélyeit taglalta. Kisebb hibaszázalék, növekvő minőség, biztonságosabb munkakörnyezet és hasonló tényezők állnak az egyik oldalon, a másik serpenyőben azonban többek között az szerepel, hogy a gép leginkább előre meghatározott feladatokra alkalmas, ad hoc tevékenységekre kevésbé.

 

Gájer László katolikus és Béres Tamás evangélikus teológus ezután Kiss Ulrich moderálásával kerekasztal-beszélgetésen vitatta meg a téma etikai vetületeit. A felek hangsúlyozták, hogy kultúránkban az embernek kitüntetett szerepe van a teremtésben, s önreflexiós képessége, erkölcsi tudata, felelőssége csak neki lehet, a gépnek nem.

 

„Tegyük fel, a tudomány valamikor eljut odáig, hogy száz százalékban lemásoljon egy embert, a maga gondolataival, érzelmeivel, egészen addig, hogy ne tudjam eldönteni, élő személyről vagy gépről van-e szó. Nos, a másolatot ez esetben sem nevezhetnénk a szó igazi értelmében embernek" – magyarázta Gájer László.


Béres Tamás ugyanakkor úgy vélte: elképzelhető, hogy a mesterséges intelligencia algoritmusa egyszer olyan fokú komplexitást ér el, amikor már nem leszünk képesek átlátni a működését, és hogy mit miért tesz – vagyis ha nem is emberként, de kvázi emberszerűen cselekszik. Ekkor pedig szerinte akár metaforikusan, szimbolikusan az így működő gépre rá lehet mondani, hogy humanoid módon cselekszik. Emellett szükség lehet olyan ipari sztenderdek felállítására, amelyek afféle erkölcsi kódexet adnak a géphez, annak megállapítására, hogy mit tehet és mit nem.


A záróelőadásban Tóth L. Viktor csillagász a világegyetem működésének összefüggéseibe helyezte a mesterséges intelligencia kérdését, azt taglalva, hogy kimutatható-e valamiféle értelem, illetve rendezőelv az univerzumban.


Kiss Ulrich pedig búcsúzásként bejelentette: kezdeményezi, hogy a Management by Jesus, az Érme Hálózat és a Szent Ignác Szakkollégium műhelymunkában folytassa ennek az izgalmas területnek vizsgálatát – derül ki a jezsuita.hu tudósításából.

 

 

 

Fontos 

Üzletemberek imája

Uram, adj éleslátást a dolgok észlelésére,
erőt azok megragadására és megtartására;
képességet és rátermettséget arra,
hogy ezekhez még mindig hozzá tudjak tanulni!
Adj tévedhetetlen ítéleteket a számba!
A helyes beszéd kegyelméért is esdeklek!
Döntsd el nálam mindig a kezdetet,
határozd meg előrehaladásom irányát,
és biztosítsd a vég sikeres és eredményes
kimenetelét! Amen.

Aquinói Szent Tamás

Tovább»

Könyvtár 

Ajánlott olvasmányok keresztény vállalkozóknak, cégvezetőknek

Nyitólap

Van, ami még hiányzik a listából? Várjuk olvasóink javaslatait.

Tovább»

Eseménynaptár 
2018. november
HKSZCSPSZV
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30
További események 
ÉrMe Hálózat
ÉrMe Alapítvány
ÉrTe Nonprofit Kft.
Érme Budapest Klub
ÉrMe Szakember Klub
ÉrMe Páty Klub
ÉrMe HR Műhely
ÉrMe Junior Klub
ÉrMe Bakony Klub
ÉrMe Építőipari Kerekasztal
Alapinformációk
Rólunk
Bemutatkozó-kiadványunk
Statútum
ÉrMe-könyvtár
ÉrMe-kapcsolat
Honlap-impresszum
Statute in English
ÉrMe Brochure
Társadalmi szerepvállalás
Katolikus Társadalmi Napok
Állásközvetítés
Jótékonysági árverés
Szövetségeseink
  ©2012 ÉrMe Alapítvány  |  Impresszum  |  Médiaajánlat